Csillagfiú (Gősi Zoltán emlékére)

Nekem a vers a lelkem is... Gősi Vali versei

A múzsa csókja

 

Költő!

A titok mélyen megbújik,

de Te ne add föl,

rátalálsz

utad során

egy hűséges társra,

s ez nem félelmetes

látomás…!

 

Indulj hát, ember

a lélek-útra,

hol álarcod lehull,

s felderül

valami tiszta,

szivárványszínű

gyönyörű fény,

ott legbelül…

 

Szökken az árnyék,

s nyomában könnyű

mosoly születik

arcodon,

s e félszeg,

néma bíztatásra

fénycsók villan majd

ajkadon.

 

Feltárul akkor

e csábos csókra

a mélyen rejtőző,

nagy titok,

s bár szelíden szólít,

biztosan hallod:

„Költő! A lelked,

a múzsád vagyok!”

2008.

Szól a lélek

Szól a lélek:

hallga', hallga'!

Csendre vágyik

most a gazda.

Van, hogy ő is

úgy akarja,

csituljon a

lélek hangja ...

Most a csend kell,

most a néma

gondolat vár,

hogy leírja...

És a csendben

- hang se' rebben -

csak a fehér

papir zizzen...

 

- Vajh' búsat ír?

Vagy vidámat?

Csend öleli

a gazdámat...

Szól a lélek:

hallga',hallga'...!

És a néma

pillanatba',

válaszul a

lélekhangra

- mint a gyöngyszem,

ha kipattan -

legördül egy

fénylő könnycsepp,

rá a szóra,

gondolatra,

a hótiszta

papírlapra.

Szól a lélek:

Hallga'! Hallga'!

Bánatáról

ír a gazda...

2008.

 

Téli hangulat

 

a végtelen ég
szunnyad felhőlepelén
éj titkát rejti

bíbor palástján
pislog az ébredő nap
álmait őrzi

tar ág nyújtózik
titokban tavaszt remél
szendereg a fény

álmos a táj még
vacogva hívja a fényt
hótakaróban

2008.

 

Esti csend

 

csendárnyék ölel

napfényt kerget árválló

füstfodor felé

a nedves arcú égen

szótlan szétterülő est

 

árny lép a falon

békesség oson felém

megérint lágyan

s hangtalan mosolyt fakaszt

könnyező gyertyafényben

2008.

 

Életír a fényed

 

rohanni kéne végül

elfutni bárhová

menni csak úgy is

arra

hol nem vezet

fényút tovább

szaladni örökké mégis

egy bölcs hang

s biztos kéz után

keresni mindenütt

csupasz lélekkel

fogvacogva

rettegve

pokol-sötétben is

akár

 

rohanni egyre tovább

ha mégoly gyenge is

a fénynyaláb

s az út végén röhögve vár

végítélet nélkül

s kaszáját lendítve

készenlétben áll

a gyilkos vén halál

hogy kioltsa vágyadat

mi éltet még talán

 

de életír a fényed

s a csillogás nyomán

szűkölve omlik össze

a kaszás

mint kártyavár

2008.

 

Láncszemek 2.

 

Hallgasd meg a fohászt:
légy Istenné, Ember!
Meglásd, minden könnyebb
együtt, a végtelennel,
hol Istent és Embert,
és minden teremtett
égi s földi lényt
egyformán átölel
az égi csillagfény,
mely mindannyiunkhoz

végül ideér.

 

Ember! Tudd, túlélsz

bár sok halált,

csak szeress, mert egy

mind, aki szeret,
s a fűszál ha meghajol is

a súlyos lépteken,
és télen fáradtan,
erőtlenül pihen,
tavasszal mégis
az örök fény nyomán
reményt hozó,
új létről üzen.

*

A boldogság

kis örömök sora.

Valamiért ezekre
mégsem figyelünk oda.
A csoda-képlet pedig
nagyon egyszerű:
minden új kezdet,
a tiéd is, ha hiszed,
magad vagy a csoda,

s varázslatos, hogy

magadat új életként

a végtelennek adod.
A csoda itt él veled,

s vár, hogy észreveszed.

*

Dalolj, míg lélegzel,
dacolj az élettel,
küzdj gyarló lényeddel,
világíts fényeddel!
Ha jót kapsz,
ültesd el, neveld fel,
s adj bátran, kinek kell!
Meglásd, mint évelő,
színes kis virág,
magjából mindig hajt
gyönyörű, új virág!

*

Szeresd, ki felvidít,
bánatod messze vidd!
A tiszta szeretet
repítse könnyeid
messzire,

ahol a szél sem
bánatról énekel,
de érti a szív dalát,
ezért hát sohase
rejtsd el a könnyeket.

Énekelj boldogan,

sírj, nevess, szeress,

s vedd észre a csodát:
Ember vagy -

éld át!


A kerti úton át
a fű friss illatát
érezheted,
és lépteid nyomán
a kövek halk dalát
hallhatod,

csak láss,
nyisd ki jól szemed,
ne csak nézd,
őrizd a színeket, és
szívd mélyen magadba
a lét illatát,
s álmaid elhozzák
egyszer
a végtelen csodát:
egy kisgyermek
ártatlan, igaz mosolyát.

 *

Ha megpillantod
az alvó gyermek arcát,
hangtalanul,

hosszan nézd
e csodát,
s rejtsd el bús napjaidra
tiszta mosolyát,
s végtelen utadon
mondj el néha
e gyermekmosolyért
egy halk imát.

2008.

 

Szilánkok

*
Élek hát mégis...
Halálos csendben,
nélküled simul
némán a lelkem
emlékeinkhez,
s a múlt

átölel.
*
Mindent odaadnék
a világnak,
életem adnám fának,
virágnak,
csak még valaha
láthatnálak…
*
Odaértem hozzád
a végtelenben,
s míg fényből font mosolyod
lestem,
fájdalmas,
földi létre riadt
a lelkem.
*
Kinyílt az égi ablak,
s virág helyett
odaálmodtalak
magamnak,
ahol vársz,
míg az

örök

csend

ölel.
*
Percedet
hiába rabolta múló lét, s idő,
testedet őrzi csak a néma temető,
lelked a végtelenben
örökkévaló.
*
Remegve kérlek, adj még időt
halódó lelkemnek,
Istenem!
Fényedtől - tudom,
új erőre kap
tántorgó életem.
*
Ha átkarol majd fönn

a végtelen,
s szerelmes táncát
lágyan lejti veled,
kinyílnak akkor
az égi ablakok,
s szeretteid
angyalcsókjukkal
várnak ott,

ahová nem kísérhet el

a félelem.
*
Csodák világa várja a gyermeket,
amíg anyja meséjén szendereg.
S ha majd a csodavilágból

zord létre riad,
lelkében megleli a régi álmokat.
*
Szorítanálak,
nem engednélek,
áldoznám én is
magamat érted,
ahogy a tél is
jégvirág-csókot
áldoz halódva
a tavasz elé.
*

2008.

 

Szívem-faragta kő

 

megannyi érzés

röppenő hangulat

kín bánat félelem

örömkönny

és fájdalomkőre sírt

gyász

újuló remény

üvöltő gyötrelem

boldogító csók

vágy

és örök

szerelem

 

szívem-faragta

kő alatt

megbújó

zsongó végtelen

minden halálom

bűvös lelkem is

és villanó valóm

néma kövekre sírt

értelem talán

mégis

a sorsom is:

kín-csodás

életem

2008.

 

A remény születése

 

Ha vánszorogsz is
sorsod útján,
s lelki békéd
egyre-másra elkerül,
ha néma éjen,
csillagtalan

sötét égen
fölötted már
a fekete,
halálhangú
csend feszül,
s mint fojtó köd

téli tájra,
a nyugtalanság
jéghidegen rád terül,

csak meg ne állj!
Még menj tovább!
Már célba érsz,
és vár a fény!

Csitul majd

a rút gomolygás,
bús terhével

végsőt jajdul,
mint a tél,
ha hószín ágyán,
tiszta gyolcsán
szivárványos

szép  tavaszlány

áldott  álmát,
édes titkát
betölti a  szenvedély,
s fájdalmas-szép
kínsikollyal
születik
a bíborfényű
békesség ,
az új

REMÉNY.

2008.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 7
Heti: 60
Havi: 436
Össz.: 54 524

Látogatottság növelés
Oldal: Versek még - 2008.
Csillagfiú (Gősi Zoltán emlékére) - © 2008 - 2024 - lelekhangok.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »